- hívta fel a figyelmet a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder legfrissebb elemzésében.

Az MTI-nek küldött közleményben idézik az Eurostat adatait, miszerint a munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly, ami kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy az idén - elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva - a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit.

A magyar munkavállalók alig 2,8 százalékának az otthona a munkavégzés fő helye, további 7,8 százalék megosztva végzi munkáját irodai és otthoni környezetben. Nem csupán az észak- és nyugat-európai országokhoz képest jelentős az ország elmaradása a home office területén, hanem a régió országaihoz képest is: míg Magyarországon 2022-ben 10,6 százaléknyian dolgoztak legalább részben otthon, Lengyelországban 12,6 százalék, Szlovákiában 13,1 százalék, Csehországban 15,7 százalék, Ausztriában pedig 27,5 százalék volt ez az arány.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a közlemény szerint kifejtette: az utóbbi időben a cégek elkezdték jelentősen szűkíteni a munkavállalók otthoni munkavégzésre fordítható időkeretét, hivatkozva többek között az irodai munka jobb ellenőrizhetőségére, illetve a beavatkozás könnyebb lehetőségére. A rendelkezésre álló technológia azonban mindezt már az online térben is maradéktalanul lehetővé teszi, így az esetek többségében a személyes felügyeletre vonatkozó törekvések nem járnak valódi haszonnal - mutatott rá. A Trenkwalder szerint megfelelő keretek mellett a távmunka - annak számos egyéb előnye mellett - nem okoz hatékonysági problémákat.

Kifejtették: a home office gazdaságpolitikai szempontból is fontos pozitív hatása, hogy rugalmas feltételeivel segít mozgósítani a munkaerőpiac tartalékait, esetenként kiváltva a külföldi munkaerő iránti igények egy részét is. Különösen a megváltozott munkaképességűek, a kisgyerekes szülők, az otthoni ápolást végzők, illetve a diákok köréből vonható be ily módon jelentős számú pótlólagos munkavállaló a piacra - írták az elemzésben.