Paul Simpson, a hatoldalas cikk szerzője az év elején tett látogatást a Puskásról elnevezett felcsúti akadémián Szöllősi György kommunikációs igazgató meghívására, így elsők között pillanthatott bele a tavaly Magyarországra került, 21 ládában elhelyezett örökségbe.
Az angol főszerkesztő azt írta, hogy a dokumentumok új megvilágításba helyezik Puskás személyiségét és életének számos, eddig rejtélyes részletére is fény derül belőlük.
Az írás számos, Puskás által írt levélből és feljegyzésből idéz, amelyek a hagyatékból kerültek elő, s ezek alapján mutatja be a játékos személyiségét, illetve életútját. Az is kiderül, hogy az Aranycsapat kapitánya meccsről meccsre és szezonról szezonra vezette statisztikáit, miután 1958-ban a Real Madridhoz került, illetve idézett olvasható Puskás futballról írt "tízparancsolatából".
Paul Simpson szerint Puskás feljegyzései néha a filozofikus mélységet sem nélkülözik, a futballról papírra vetett fejtegetéseiben például ezt írja: "Amíg lesznek fiatal gyerekek a világon, addig a labdarúgás virágozni fog. Ha szépen játsszák, milliókat képes megmozdítani. Olyan, mint a bor: vannak jobb és rosszabb évjáratok."
A cikk egyúttal felidézi Puskás pályafutásának legfontosabb momentumait, így a kispesti grundokon és a Bp. Honvédnál töltött időszakot, a csapat dél-amerikai "feketetúráját", amely után többen külföldön maradtak, illetve az Évszázad mérkőzésén, az angolok 6-3-as legyőzésekor máig emlékezetes visszahúzós csel után lőtt gólját, vagy éppen a Real Madriddal nyert BEK-trófeákat és a döntőben szerzett góljait.
A szerző úgy fogalmaz: Puskás Európa legnagyobb játékosa a holland Johan Cruyff mellett, már azelőtt totális futballt játszott, hogy a fogalom egyáltalán megszületett volna.